Egy 5000+ fős csoportban Facebookon-nevezzük nevén:Tumblisok-indítanak egy újságot,melybe embereket keresnek,akik írnának különböző cikkeket olyan témákban,melyek gyakran előfordulnak.Nos,úgy gondoltam,megér egy próbát,hiszen úgy is nagyon szeretek írni,legyen az történet,vers,cikk,vagy bármi.Íme:
Mivel nagy rajongója vagyok a művészeteknek,így ez alól a tetoválások sem maradhatnak ki.Legyen akár színes,legyen akár fekete-fehér,mindig van valami jelentése viselője számára.Nos,egy-két embert megkérdeztem a csoportunkban,hogy tetoválásaik mit jelképeznek számukra.
Fekete Hanna egy barátság,egy emlék jelképét viseli büszkén.
Brenner Andrea öt tetoválással is büszkélkedhet:
Fényképezőgép:"Ez azért is fontos mert szeretek fotózni és mindig tudom, hogy nem szabad feladni, legyek kreatív és törekedjek mindig arra, hogy elérjek valamit az életben."
Homokóra,melyből fecskék törnek ki:"Merj kitörni az egyhangúságból és a monotonitásból."
Szitakötő:Rengeteg pozitív jelentéssel bír.
Fecske,kinek csőrében egy szív alakú lakat hever:"Ez egy páros tetoválás,a barátnőmön van a másik,az enyém csőrében egy szív alakú lakat,az övéjében egy kulcs.Nagyon messze lakunk egymástól,de mindig tudjuk,hogy számíthatunk a másikra és akármilyen messze is kerülünk, valahol, valaki biztos vár ránk."
Hamsa/Fatima keze,melyben a testvére születési éve van:"Maga a minta védelmező jellegű,ezért is került bele az évszám."
Ahány ember,annyi fajta jelentőség,és annyi fajta tetoválás.
Sok-sok tervet készítettem már jómagam is,hogy a közeljövőben milyen emléket (vagy bármi mást) szeretnék képviselni a testemen,persze csak saját ötletek alapján.
No, de hogy színt is vigyünk a történetbe,egy pár tetoválással gazdagítanám szemeitek világát!
Hogy kicsit kedvezzek annak is,akinek még nincsen ugyan,de szeretne tetoválást,szereztem egy képet,amin az áll,hogy milyen területeken,milyen érzékeny a test,hova a legérdemesebb csináltatni,ha alacsony a fájdalomküszöbje:
Viszont,mint mindennek,ennek is megvan az ára.Legolcsóbban egy húsz centiméteres tetoválást is csak 20 ezer forintból úszhatunk meg,és még ez tényleg csak a minimum.Persze az sem mindegy,hogy színeset,vagy fekete-fehéret szeretnénk csináltatni,már az is jelent árban különbséget,nem is kicsit.
Utószóként,ugyan ezek elcsépelt szavak,de az én véleményem szerint is okosan kell választani,hogy mit,hova,és mekkora tetoválást szeretnénk,hiszen lemosni nem fogjuk tudni értelemszerűen,ha már nem tetszik úgy,mint csináltatásakor,eltávolítása pedig roppant drága,és-ugyan csak fél füllel hallottam-nem hagy maga után oly szép nyomot.
Egy jó választás,megfelelő területre való elhelyezés,és nagyon szép díszévé válhat testünknek a tetoválás!
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Nem,nem,nem.Nem fejeztem be.Úgy gondoltam,egy kis irodalmi világgal is kedveskedek nektek,ezen belül saját verseimet szeretném megmutatni.
Rengeteg verset írok,kiskoromban is imádtam már,és ezt viszem tovább,ahogy növök.Különböző témákban íródott majdnem mind,bár legtöbb-régről-szomorú.Megtalálhatóak szerelmesek,búcsúzó jellegűek (egy kedves baráttól,aki sajnos elhunyt,és búcsú a régi osztályfőnökömtől),s még sorolhatnám.
Nem is szaporítanám a szót,először is a "Búcsúzunk" című versemet hoztam ízelítőként,melyet-mint feljebb írtam-az osztály nevében írtam a régi osztályfőnökömnek.
Ronnie Rage-Búcsúzunk
Úgy gondoltuk,nem elég
Egy egyszerű "köszönöm"
Az együtt töltött évekért.
Oly sok emlék,mi hátunk mögött játszódik,
S a könny,mi búcsúkor csillogó szemeinkben látszódik.
Annyi,meg annyi vitánk volt egymással,
De mi mégis megküzdöttünk a sok gátlással.
Az a rengeteg közös túra,s kiruccanás,
Ráébresztett arra minket,
Mi az összetartozás.
Tengernyi kacaj,mit oly sokszor hallattunk,
És az özönnyi vicc,mit egymástól hallottunk.
S mikor a gond komor felhői szálltak fejeink fölé,
Mi odagyűltünk egymás köré,
S szívünk nem dermedt kővé
A szeretettől.
Valóban sok-sok mindent éltünk át együtt,
S most elég nehéz,hogy gondolatainkat szavakba szedjük.
Bizony hiányozni fognak az együtt töltött évek,
De mikre tanítottál bennünket az évek során
Szívünknek örök ének.
És egy szerelmes versikét a sok közül:
Ronnie Rage-Megszűnik a való világ
Látok egy képet magam előtt,
Színes,derült,sehol sem veszek észre kósza felhőt.
Lágy az idő,sosem zord,
S mindig kedvesen világít ránk a hold.
A körülöttünk lévő lelkek mind csendesek,
Tátognak ugyan,de hallhatatlanul,
Oly rendesek.
Csend van. Mély csend.
Senki sem szól,csak próbál.
Tudom,hogy te ettől a csendtől is óvnál.
Csak szívdobbanás.Két léleké,egy ütemre.
Megszorítod kezem,s én válaszolok az üzenetre.
Rabul ejt,Megigéz.
Szemed tengere minden közös percet felidéz.
Látom az ajkaidon,hogy szólnál,
De tekinteted kifejezőbb minden szónál.
Gondolataid egy színbe vési,
Szemeim azokat próbálják kifürkészni.
Öröm a szívemnek,hogy hamarosan újra láthatom,
Szerető szíved dobbanását majd minden pillanatban hallgatom.
Nos,most ezzel a két versemmel szerettem volna egy kis irodalmi-sarkot is vinni a művészet témába.Máskor talán egy történetemet hozom nektek!